ŐSHONOS-E A MAGYAR A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN?

EZERÉVES TITKOK

Ezeréves titkok sűrűsödnek a magyar történelemben és az emberek tudatában, fölfedezetlen, nemlétezőnek látszó titkok, mikről nem esik szó, és amelyekre nincs válasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar történelem rejtett jellegét, úgy ez az. Látszólag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, természetesen a történetírásban sem, amiből szinte arra lehetne következtetni, hogy a viták hiánya, teljes mellőzése a tudományosság alapkövetelménye. A szemlélőnek azonban föltűnik, hogy mégiscsak van két merőben ellentétes fölfogású történészi tábor. További érdekesség: a két tábor között nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tisztségben ülő, tehát szabadnak nevezhető történészek tábora ugyan folytonosan bírálja a hivatalosak nézeteit, ámde a másik oldalról, egy-két indulatos, becsmérlő kifakadástól eltekintve, éppúgy nem jön válasz, mintha holdbéli szúnyogok döngését hallanák, a titoközön pedig afféle tudat mögötti mocsárként szabadon gőzölöghet tovább.

Ne kívánja olvasónk, hogy ennek az írásnak szűkre szabott keretében fölsoroljuk az évezreden (netán több évezreden) át fölgyűlt titkok tömegét. A tárgyunkkal kapcsolatos, fölöttébb izgalmas ezeréves titkokra (a magyarok őseredetének, őshonos vagy jövevény voltának és az ezekkel kapcsolatos, itt amúgy is kifejtendő) titkokra utalnunk pedig fölösleges. Nem hallgatható el azonban, hogy e titkok körül eltorzult kódok formájában Európa egyik legrégibb nemzetének, a magyarságnak történelmi drámája zajlik.

És ez az, amiért nem hallgathatunk erről a kérdésről. A vitákat lefújták – de a történelem választ követel.

A magyar népnek, de a világnak is, jogában áll eldönteni, megtudni, mi történt Közép-Európában 896-ban és határozott választ kapni az alábbi kérdésekre:

1) Mi az igazság, békés bejövetelről, a kinti magyarok visszatéréséről, honvisszavételről volt szó, vagy fegyveres hódításról? Melyik a régibb feltevés?

2) Kik képviselik az első és kik a másik feltevést? Lehetséges, hogy a honvisszafoglalás valóban csupán néhány hóbortos történész és műkedvelő bolondériája?

3) Miről tanúskodnak a középkori magyar és nem magyar krónikák?

4) Mit tanúsítanak a történeti tények?

5) És, végére hagyva, a döntő kérdés: Cui prodest? – Kinek használ? Kinek az érdeke?

Ha ezekre a kérdésekre kellő választ kapunk, megvilágosodhat előttünk a történelem egy bonyolultan homályos szakasza.

EGY MEGEMÉSZTETLEN HAGYOMÁNY NYŰGÉBEN

Manapság közkeletű a vélekedés Árpád 896-i bejöveteléről, a hivatalos álláspont alapján, hogy „h o n f o g l a l á s” történt. Egyöntetűen erről szólnak a hivatalos közlemények, a lapok, a médiák. Eszerint el kellene fogadnunk, hogy ez a történeti valóság, s 896-ban csakugyan honfoglalás zajlott le.

De vajon mi mondunk ezzel? Már felületesen tekintve is világos, hiszen benne van a honfoglalás szóban: foglalást, területfoglalást, vagyis: erőszakos, fegyveres hódítást, idegen népre, területre való fegyveres betörést, fegyveres rátelepülést idegen népekre. Ez történt Árpád bejövetelekor?

Meg kell fontolnunk hát, hogy amikor honfoglalásnak mondjuk Árpád bejövetelét, vajon akaratlanul is, nem azt állítjuk, hogy a magyarok nem eredeti lakói, nem őslakói hazánknak, hanem betolakodók, akik fegyveresen, erőszakkal hatoltak be ide, idegen népek területére?

Továbbá, azt is állítjuk ezáltal, hogy idegenek vagyunk saját hazánkban, vagyis, ahogy rosszmájú rágalmazóink suttogják – ázsiaiak vagyunk, idegenek Európában.

Még tovább menve, a „h o n f o g l a l á s” már-már szinte fennhéjázó hangoztatásával, közvetve, szándékunk ellenére is igazoljuk világunk egyik legszörnyűbb rákfenéje, a terjeszkedés, hódítás jogosultságát, ami pedig nekünk magyaroknak egyáltalán nemhogy nem érdekünk, hanem a legutóbbi ezredévet tekintve is, legnagyobb tönkretevőnk, aminek áldozatai vagyunk, és ami a legélesebben ellentmond nemzeti létünk alapjainak, tragikus történetünknek, közfölfogásunknak, igazságérzetünknek. Ezt a hírneves antik szerző, az ógörög Xenophon is tanúsítja, mondván: „A szkíta nép képtelen a hódításra.” A hódításra képtelen nép pedig képtelen más népek elnyomására, erőszakos beolvasztására s ő maga válik erőszakos népek beolvasztási hajlamának áldozatává (ez a magyar tragédia egy mondatba tömörítve).

ELKÉPESZTŐ PÁRHUZAMOK

Tri-a-Non – Igazságot Magyarországnak!!!

De adódnak itt még különösebb érdekességek. A „h o n f o g l a l á s” hangoztatása sajátos módon egybeesik azoknak a környező országoknak a propagandájával, amelyek a trianoni világfölforgatás folytán országnyi részeket ragadtak el a Történelmi Magyarország felségterületéből, és akik saját leleményeik alapján azt állítják, hogy nem mi, hanem ők hazánk, a Kárpát-medence őslakói, a magyarok pedig fegyveres ázsiai betolakodók. Ez az állítás a magyar állami, hivatalos történelemírás „h o n f o g l a l á s” -elméletével párosulva jelentős mértékben hozzájárult a végzetes trianoni döntés kicsikarásához és igazolásához, azóta pedig a kisebbségbe szorult sokmilliós magyarság elnyomására, erőszakos beolvasztására is jogcímet szolgáltatott.

Döbbenetes párhuzam ez: mindkét fél, a nyertes is, a vesztes is, a magyar is és ellenfelei is ugyanazt állítják. Mégis hiba volna arra gondolnunk, hogy megátalkodott ellenségünk minden historikus, aki a „honfoglalás” szemlélete alapján áll. Képtelenség erre még gondolni is. A téves hiedelmek, beidegzettségek is óriási szerepet játszanak ebben. Azzal sem számolhatunk, hogy annyira megszállottaivá váltak vélt igazságuknak, hogy kiállnak érte, bármi történjék is, úgy gondolván, az igazság érvényesítése érdekében, ha kell, inkább önmagunkat, népünket pusztítjuk el, de nem takarjuk el az igazságot. Ahogy a régiek mondták: vesszen a világ, győzzön az igazság. Egy efféle magatartást tán még borzalmasan szépnek is nevezhetnénk, de lehetetlen, hogy ezért tennék, lehetetlen, mégpedig azért, mert nemhogy nincs bizonyítékuk rá, de fordítva, minden ellene bizonyít.

Kérdés tehát, miért sodródnak hivatalosaink a létünk ellen folyó birtokperben az ellentáborba, hiszen látniok kell, kárvallottjává teszik az egész magyarságot. Más szóval: érthetetlennek és képtelennek kell tartanunk, hogy saját hivatalos történetírásunk tudatosan fordítja ellenünk történelmi birtokperünket. Ép ésszel – a háttér-okok ismerete nélkül – ezt fölfogni is lehetetlen és érthetetlen.

Beleütközünk tehát az érthetetlenbe, ez pedig csalhatatlanul jelzi: a kérdés mögött valami tisztázatlanság, vagyis rejtély lappang. Ennek kell utánajárnunk.

A HAZÁNK FÖLÖTTI BIRTOKPER MÉG NEM ZÁRULT LE

Ha szembenézünk a fölhozott tényekkel, be kell látnunk: a két fél egyező véleménye határozottan azt a látszatot kelti, mintha a történelmi jog, a birtokjog nem mellettünk, hanem ellenünk szólna. Továbbá, hogy Trianonban nem sötét összeesküvés, nem minden nemzetközi jogot és igazságot lábbal tipró merénylet történt Európa legrégibb államalakulata, Magyarország ellen, hanem holmiféle kései, ezer esztendő utáni igazságtétel. Ha pedig ez így áll, számolhatunk vele; nem elég, hogy felségterületünk több mint kétharmadát elragadták, az utódállamok még keveslik is az ölükbe hullott óriási magyar felségterületeket és még a maradék országcsonkot is szeretnék bekebelezni. A románok még mindig fújják a „Dela Nisztru pán la Tisza” (A Dnyesztertől a Tiszáig) kezdetű sovén dalt (érthetetlen mit keresnének a románok a Tiszánál, ahol legföljebb átutazóban ha voltak). A szlovákok pedig „Nagy-Moravia” álomgőzétől szédülten a Balkánig szeretnének lehatolni, a szerbek viszont föl egész Ausztriáig.

Mindez jelzi: a Nagy Pör még távolról sem zárult le, mi több: továbbra is ellenünk folyik; maradék felségterületünk is veszélyben forog. Elképesztő, hogy ebben a történelmi birtokperben hivatalosaink és a fegyveres behatolást igazoló „h o n f o g l a l á s” jóvoltából továbbra is vesztésre állunk. De mit számít ez a szó hangoztatóinak? Honfoglalás, honfoglalás! Szajkózzák rendületlenül. Ne csodálkozzunk hát: ha mi magunk állítjuk magunkról, hogy betolakodók vagyunk, jogcím nélküli erőszakos foglalók, jövevények saját hazánkban – akkor mit várhatunk másoktól?

ÖNMAGUNK ELLEN KÜZDÜNK?

Bármilyen szörnyűnek találtassék is, ki kell mondanunk: véleményünk szerint, ha ez az igazság, bármi fájdalmas legyen is, ne tagadjuk el. Természetesen csak akkor, ha ez megfelelő bizonyítást nyer. Minden kérdésben lenniök kell bizonyítékoknak, hiszen enélkül borzasztó felelőtlenség nyilatkozni bármilyen kérdésben. De mi bizonyítja a fentieket? Hol a bizonyítékok? Ki kutatta föl, találta meg és ismertette a bizonyítékokat? Ki bizonyította be – akár magyar, akár idegen szerző s hol, mikor, hogyan, miféle bizonyítékokkal, hogy ezerszáz évvel ezelőtt fegyveres idegen hódítókként törtünk rá az itt élő népekre?

Sajna, a bizonyításról a jelek szerint megfeledkeztek. Furcsa, de még csak az igénye sem vetődött föl. A bizonyításnak se pro, se kontra nincs nyoma sem.

Maradjunk annyiban: a környező népek politikusait, szerzőit még csak megérthetjük – nemzeti érdekből kötik magukat állításaikhoz. Nem ez az érthetetlen, hanem az: miért ragaszkodnak az ügyintéző magyar körök görcsösen, mindennek ellenére a magyar érdeket romboló „h o n f o g l a l á s” -hoz? Nem lehet kétséges: történetírásunk korszakos felelőssége bajosan tagadható.

Nyilvánvaló: egyetlen népnek sem lehet érdeke, hogy letagadja saját, valóságos nemzeti múltját, föltéve, hogy nem silány, alantas, szégyenteljes a múltja. Ez pedig a magyarra nem áll. Érthetetlen hát, ha nemes nép mégis erre az útra lép, letagadva saját hagyományait, jóvátehetetlen károkat okozva saját magának. S hogy mindez mennyire így van, tanúsítja, hogy akadnak népek, amelyek nemlétező ősöket, hősöket, hagyományokat koholnak maguknak, noha aligha kétséges, hogy az efféle hamis őskeresés a világ szemében előbb-utóbb nevetségessé válik. Mondanunk se kell, hogy mindkét véglet ártalmas és elvetendő. Óvakodnunk kell mindkettőtől. A hamis hagyomány elvetendő, de nehogy ezt tegyük az igazival, mert aki a népet múltjától fosztja meg, az jövőjét rekeszti el. Igaz, bizonyos köröknek érdeke fűződhet ahhoz, hogy eltagadja valamely nép őshonosságát, ősi voltát. A történelmi birtokpereknek ez a sajátos vetülete következett be magyar vonatkozásban, a Habsburg időkben. De erről később.

Reméljük, hogy a továbbiak során kifejtendők során mindenki belátja: képtelen elmélet ez és szinte hihetetlen, hogy egyáltalán elterjedhetett. Még hihetetlenebb azonban, hogy képviselői konokul ragaszkodnak hozzá, ami nem is okolható meg mással, mint örökölt beidegzettséggel. Ahhoz hasonló tünet ez, ahogy a hulla körme és szőrzete is továbbnő, nem vévén tudomásul, hogy a halál már bekövetkezett.

Meglehet így, előjáróban, kissé élesnek tűnik ez a fogalmazás, de elkerülhetetlenné teszi úgy a kérdésben való továbblépés szükségessége, mint a magyarság mai helyzete, pontosabban; azok a még jelenleg is fölkísértő, Ceausescu, Tito és Hlinka korát idéző mesterkedések, amelyek a kisebbségi sorsba taszított magyarság milliós tömegeinek jogfosztására és beolvasztására törekszenek. Ilyen körülmények között az ellenünk folyó birtokper kiperelhetné hazánk földjének megmaradt részét is a lábunk alól. Tudomásul kell vennünk: olyan életbe-húsbavágó kérdése a magyarságnak, amit újra meg újra mindaddig föl kell vetnünk, míg legmakacsabb képviselői is belátják, nincs már mit tenni, a „honfoglalás” mesterségesen összetákolt történelem- és tudományellenes elmélete – miután mérhetetlen károkat okozott a magyarságnak – megbukott és nem tartható fenn tovább.

A KIDÖNTÖTT MAMMUTFENYŐ

Senki előtt pillanatig sem lehet kétséges, hogy ez a Habsburg uralom által ránk préselt szemlélet – a maga idegenérdekűségének megfelelően – akarva-akaratlanul is gyökértelenítésünkre, védtelenítésünkre használta (és használja) föl ezt a fogalmat, ami úgy kettényeste történelmünket, úgy lenyeste róla többezer éves őstörténetünket, ahogy egy égtartó mammutfenyőt kidönt a barbár emberiség gépi villanyfűrésze.

Nincs ennél tökéletesebb gyökértelenítés. Ország-világ előtt azt sugallja: gyökértelen nép vagyunk, jövevények saját hazánkban, és ráadásul kidöntve, félig élve a földön heverünk.

Saját bőrünkön tapasztalhattuk, mi lett a következmény. Mert mi történt? Mi történik ilyenkor?… Múlnak az évek, évtizedek kormányok váltakoznak, birodalmak omlanak a porba, ám a berögződött rossz hagyomány, amely olyan, akár egy nyakunkba varrt koszos, büdös batyu, amit nem tudunk leráncigálni – mert az nem esik darabjaira, mi több, tovább dagad, dogmává kövül és lerázhatatlanná válik, és a „hagyomány” mezét ölti magára. Alighanem ez magyarázza, hogy számos derék magyar értelmiségi és politikus nem csupán a nemzedékről nemzedékre rejtetten végbemenő személyi folytonosság következtében, de ezáltal is a „honfoglalás” szemléletének csapdájába esett.

A „HONFOGLALÁS” ELVÉNEK BUKÁSA

Ilyesformán alakult ki esetünkben a „h o n f o g l a l á s ” eszméje. Mert félreértés ne essék – nem egyetlen szó ez, nem puszta fogalom, hanem egy fogalomra épített történelmi szemlélet, egy vesztünkre kiagyalt, ellenünk fordított elmélet, ami csupán egyike a Habsburg orv-idegenuralom számos, mindmáig föltáratlan átkának, aknájának, annak okítására, hogy mi következik, mivel számolhatsz, ha idegenek kezére adod magad.

A népünk millióit etnikai szolgaságba taszító történelmi tények tükrében ma már az elmélet erőltetői és a hozzá görcsösen ragaszkodók is bevallhatják magukban – lelkiismeretük rajta – hogy közvetve vagy közvetlenül, akarva-akaratlanul, kisebb-nagyobb mértékben részeseivé váltak magyar nemzet- és országrészek, családok szétszakításának, elnyomorításának. Mert semmilyen élő szervezet, egy nemzet sem állhatja ki, ha kívül-belül-mindenfelől egyszerre támadják. A „honfoglalás” viszont – ha az urak nem vették volna észre – a maga rejtett módján támadás a javából. S akit nemcsak kívülről, de belülről is támadnak, az könnyen összeroppan.

De valóban így igaz minden, ahogy itt elöljáróban fölhoztuk? Vegyük sorra, tételről-tételre a további tényeket. Lássuk a még alaposabb bizonyítást. Régi elvünknek megfelelően: minden állítás annyit ér, amennyit bizonyít.

MIRŐL TANÚSKODNAK RÉGI KÚTFORRÁSAINK?

A) ŐSGESZTÁNK, A TÁRIH-I ÜNGÜRÜSZ (9.-10. SZÁZAD)

Beszámolója félreérthetetlen:

Nimród halála után fia, Hunor népét Adzsem (Perzsia) tartományában támadás érte (Hunor ezt nyilván égi figyelmeztetésnek fogta föl, így hát Hunor) „Pannonija tartományába költözött. Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak a tartománynak, és az ő nyelvükön beszélnek az ottani népek.”

B) ANONYMUS A HONVISSZAFOGLALÁSRÓL

ANONYMUS műve, a Gesta Hungarorumát arról szól, miként vezette vissza hazánkba Atilla HUN NagyKirály örökségének visszavételére Álmos a magyar sereget, illetve Árpád miként verte ki a Kárpát medencéből a bolgárszláv megszállókat, és a segítségükre siető balkáni hadsereget, továbbá Árpád vezér különös lakomáiról, örömünnepeiről.

Próbáljuk összefoglalni Gesztája főbb vonásait:

1.) Atilla örökségét jönnek visszavenni.

2.) Isteni erők segítik őket útjukban, küzdelmeikben.

3.) A Vereckei szoroson átkelve Álmos hungár (magyar) vitézei Hungár tartományba, Hung(ár) várába, és a Hung(ár) folyóba ütköznek.

4.) Véres harcok helyett nagy népüneket, lakomázásokat, vigadozásokat rendeznek.

5.) A Geszta lépten-nyomon valósággal refrénszerűen ismétlődő formulái:

a – a sereg „minden veszteség nélkül” halad előre

b -„épen és sértetlenül tér vissza” táborhelyére

c -„semmiféle ellenség nem mutatkozott előttük, aki kezét merte volna emelni rájuk

d -nagy örömmel vonulnak tovább és tovább előre.

6.) Az ország szlávjait a bolgárszláv hatalom telepítette be, és valamennyi itt élő szláv befért egy közepes várba.

7.) Még a honvisszavétel befejezése előtt az itthoniak kérésére és közreműködésével, nagy munkálatokba, határvédő erődök, várak, gátak építésébe kezdenek.

8.) „Szabolcs, ez a bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva kiváló. Tehát… -összegyűjtötte a köznépet…(és) igen erős várat épített.”

9.) „Tas, Szabolcs és Tétény…az ország határszéleit hatalmas gátakkal megerősítették”.

10.) „Tas az urának, Árpád vezérnek meghódolt nép kérésére a Nyír és a Tisza között vásárt rendelt”.

11.) „A föld lakosai kőkapukat építettek és ledöntött fákból nagy gyepűgátakat emeltek az ország határán”.

12.) „Az országhatár széleit hatalmas gátakkal megerősítették”

13.) Szovárd, Kadosa, Huba és Bors „a hozzájuk hű lakosok kérésére megállapodott abban, hogy a sereg harmada a föld lakosaival együtt a Zólyom-erdőbe megy, és ott az ország határán kőből meg fából is hatalmas erősségeket csinál”.

TOVÁBBI VÁRÉPÍTÉSI ÉS NYELVI BIZONYÍTÉKOK

ANONYMUS GESZTÁJÁBAN

1. „Bors vezér pedig …a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mert kicsiny volt.” (Kicsiny a bors, de erős – fontos nyelvi bizonyíték a lakosság magyar voltáról!)

2. Árpád vezér és nemesei pedig fölkerekedtek Hung várából s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort… egészen a Szerencse hegyéig…mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy nevének latinul amabilis, a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme; attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják azt a helyet.”

3. Végül mindez beletorkollik az Atilla Király városában és félig romos állapotában még mindig fönnálló kőpalotájában tartott hatalmas népünnepélybe, ahol az örömtől ujjongva mulatnak a honvisszavívók. „Árpád vitézei Magyarország vitézeivel (vagyis a hazai vitézekkel) együtt”; a regösökkel, síposokkal, kobzosokkal együtt; s ahol „a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüst edényekben hordák föl az ételt.” S ebben a betetőzést kifejező 46. fejezetben mindenre rácsattan az ige: mindaz, ami a vereckei szoroson való átkelés után végbement, „h á b o r ú n é l k ü l t ö r t é n t”. Vagyis Anonymus csodaműve a maga teljességében ellentmond a honfoglalási elképzeléseknek.

(Engedtessék meg itt egy talán kissé időelőtti megjegyzés: aki mindebből nem tudja kivenni, hogy Anonymus a magyar nép két részének, ágának örömteli egyesülését örökítette meg és úgy véli, erőszakos hódítás, honfoglalás történt, az bízvást visszakövetelheti tanáraitól az iskolapénzt.)

C) KÉZAI SIMON KRÓNIKÁJA (13.sz.)

„Miután tehát előadtuk a hunok eredetét…most lássuk, mikor tértek vissza ismét Pannoniába; a visszatérőknek kik voltak a kapitányai”. Kissé alább: „a nyolcszázhetvenkettedik esztendőben a hunok, vagyis a hungarusok újból Pannoniába indultak…”.

D) KÉPES KRÓNIKA (1358) :
„Kezdődik az előbeszéd a második bejövetelről:

A magyarok másodízben jöttek ki szittyaországból…a magyarok vagy hunok, latuinul pedig ungarusok…ismét benyomultak Pannoniába…”

E) CHRONICA HUNGARORUM (1473):
„A Krónikának ez a második része szól a magyaroknak Pannoniába történt második bevonulásáról…”

F) PETRUS RANSANUS MŰVE (1490)

„Sokan elhatározták közülük, hogy Szármáciát elhagyva Pannoniába mennek… fiaik és unokáik, valamint azok leszármazottai mindig vágytak arra, hogy Pannoniába menjenek, melyet egykor – mint hallották – őseik birtokoltak. Gyalázatos dolognak tartották ugyanis, hogy elfeledjék híres hazájukat”.

HIBBANTSD MEG ÉS URALKODJ!

Térjünk vissza a Habsburgokra. Megvesztegetéssel, árulók révén a magyar korona birtokába jutván, az oszd meg és uralkodj elvének alapján a Bécsi Titkos Kamarilla előnyösnek vélte, hogy a befogadott és az ősi magyar felségterületekre éhes nemzetiségeket a magyarok ellen uszítsa. Erre azonban csak úgy volt lehetőség, ha a magyar értelmiségiek közül is megnyernek némelyeket ennek az ügynek a szolgálatára. A nagy magyar 1848-1849 – i szabadságharc cári segítséggel – tehát két világhatalom összefogásával – történt leveretése után, a Bach-féle terrorkorszakban következett be ez; sikerült néhány írástudót az ügyük mellé állítani.

Világosan át kell látnunk az Ausztrián diadalmaskodó magyar szabadság által Bécsben keltett pánikot. Ferenc József, a császár a lealázkodásig süllyedve könyörögte ki a „minden oroszok cárjá”-tól a katonai beavatkozást, amelynek aztán, a hazai nemzetiségek föllázításával és osztrák segítséggel végül is sikerült eltiporni a magyar szabadságharcot. A Habsburg-ház kénytelen volt végleg fölismerni, hogy nem bír a „fékezhetetlen magyarokkal”. Ennek a „fékezhetetlenségnek” a magyar vitézségi hagyományokon túl a magyar hazaszeretetben és szabadságszeretetben gyökerező, illetve a nemzeti hagyományokra épülő büszkeség, a nemzeti öntudat volt az alapja. A Bécsi Titkos Kamarilla ennek a nemzeti öntudatnak az aláásására eszelte ki a „honfoglalás” és vele együtt a magyarság kései és dicstelen, gyökértelen eredetének elméletét.

Ekkor koholódott ki a „h o n f o g l a l á s” újonnan képzet, eladdig a magyar nyelvben ismeretlen nyelvújítási fogalmának politikai célokra való bevetése, fölhasználása (részletes feltárását lásd G. K. E. „Mi az igazság az árpádi bejövetel körül.” Bp., 1995). Idő folytán aztán ez a politikailag a 896. évi bejövetelre ráerőltetett, ránkpréselt, majd később hagyománnyá, rossz hagyománnyá fajult fogalmat, úgy is mondhatnánk: hagyománytagadó, hagyományellenes hagyományt a vezetés rejtett nemzedéki folytonossága, hatalmi, tudománypolitikai erőltetése szentesítette kimondatlan, íratlan törvénnyé. A megszokás viszont hatalmas nagy úr, nem ajánlatos szembeszállni vele. Ha pedig mindenki ugyanazt fújja, lassankint természetessé válik, mi több megszeghetetlenné, olyasmivé, amin már senki sem rágódik és ez nem is ajánlatos.

Jellemző, az idegenuralmak szellemiségére, hogy a bolsevizmus idején még a csapból is „honfoglalás” folyt. Ha valaki egy kalyibát, kutyaólat tákolt össze a falú szélén, már arról is „honfoglalás”-ként cikkeztek a lapok. Divatos közhellyé vált utcán és tudományban. S ki merne szembeszállni az árral? Ki töprenkedne azon, vajon helytálló-e s vajon régi kútforrásainkkal szemben megállja-e a helyét az, amit közvetve állít, hogy nem eredeti birtokosai, őshonosai vagyunk hazánknak, de fegyveres erőszakkal hódító elragadói, elfoglalói.

A „honfoglalás” idegenuralmi hatalmi nyomással elterjesztett elméletének éppen ez a célja: lenyesni a magyarság őstörténetét, és ezáltal aláásni a magyarság nemzeti öntudatát, összetartozás-tudatát, büszkeségét.
Mindezt áttekintve megállapíthatjuk: a „honfoglalás”-t vallókkal kapcsolatban a tárgyilagosság jegyében fölhozott egyetlen állítás, egyetlen mentség sem állja ki sem a történelmi, sem a logikai vizsgálatot.
Bejegyezte: Ágoston Dániel dátum: 9:09 0 megjegyzés
Címkék: Grandpierre K. Endre, Kárpát-medence, magyarok
2009. február 28., szombat

A földi paradicsom: A Kárpát-medence
1. rész
TELJES Kárpát-medence

Mostantól felejtsd el, hogy hazánk egy semmit nem érő, szegény kis átjáróház.

Nem véletlenül sulykolják hosszú idő óta a hivatalos tanrend szerint a merjünk kicsik lenni ideológiáját. Tisztában kell végre lennünk azzal, hogy milyen terület birtokosai vagyunk, mekkora a felelősségünk őseink hagyatékának kezelésében, a jövő nemzedéknek történő megmentésében.

A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket. A klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye. A történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség,….

Rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Teljes területi, földrajzi egység. Zártsága és védettsége felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyűszerrel lerohanni az országot.

Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot.

Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határain fekszik. A teljességet megidézve mind a 4 évszak gyönyörűségeinek részesei lehetünk. Itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. A megélhetéshez minden energiaforrás és nyersanyag rendelkezésre áll. A földi egység jelképeként megtalálható minden tájforma, minden ásvány, minden kőzet, minden gyógyvíz és gyógynövény, ami a világ más részein csak külön-külön, részletekben, hiányosan fordul elő. Természeti kincsekben, nyersanyagokban, erdőkben, vizekben, nemes és drága kövekben gazdag, a növényvilág széles skálájával rendelkezik és bővelkedik.

Trianon előtt a Kárpátok erdőségei, bányái ellátták a mélyebben fekvő területeken élő lakosságot a szükséges famennyiséggel, ásványokkal, sóval. Cserébe az alacsonyabban fekvő területek a hegyvidéknek gabonát és élő jószágot szolgáltattak. Erdély sóbányái Európa szükségleteinek 75%-át kielégítették. Az országon belül a megélhetéshez szükséges teljes ellátás megoldott volt. A gazdaság önállóan és önellátóan tudott működni. Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire. A globalizáció eredményeként ma az önellátás helyett a drága importra fecséreljük jövedelmünket. Ez szinte kizárólag a szemét behozatalát jelenti anyagi és szellemi síkon egyaránt. A behozott termékek többsége értéktelen, olcsó bóvli. Az éltető ételek helyett génkezelt, betegségeket okozó, vegyszerezett, romlott hulladékot szállítanak. Nem beszélve az illegálisan, tonnaszám bekerülő egyéb hulladékokról és az erkölcsöt, az emberséget, a nemzetiséget porig romboló, liberálisnak kikiáltott téveszmékről. Fordítva ez nem mondható el. Szintén ez jellemző a járványokra, fertőzésekre is, melyek soha nem a Kárpát-medencéből indultak ki. Ide minden időben kívülről kerültek be a fertőző, járványos betegségek. Lásd pl. az 1347-es európai pestis járványt, mely több millió áldozatot követelt. Magyar földön egyetlen megbetegedést sem regisztráltak!

A Kárpát-medence geológiai, vízrajzi egység. A Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát. Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját. Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletük hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb föld alatti tiszta ivóvíz készlettel. Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas. Ny-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton “hiányzó” esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában. A belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban feltöltötte a medence föld alatti vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás. Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma. A Közel-keleti országoknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plusz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik. Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz. A felmelegedés hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent. A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé. Százmilliók célállomása a ” fejlett világ” lesz. A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken. A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.

Globalizáció:

Eredményeként a felmelegedés közvetlenül hat a jéghegyek, a két sarkkör hótömegének olvadására. Az elmúlt 10 évben 20%-al csökkent a nyári jégtakaró. Naponta több, mint egy Magyarország területnyi hótakaró, ill. jég olvad meg. Az óceánok vízszintje az elkövetkező évtizedekben, sőt években, várhatóan a vártnál és a médiákban nyilvánosságra hozott értéknél gyorsabban fog emelkedni. Amennyiben a természeti erőforrások felhasználása, elégetése a jelenlegi szinten folytatódik, ill. növekszik, abban az esetben már 10-20 éven belül olyan környezeti katasztrófák bekövetkezése várható, melyről ma a földi lakosság túlnyomó többsége még csak nem is álmodik. A média által 2007 nyarán először került nyilvánosságra az, hogy a jelenlegi felhasználást és pazarlást folytatva 10 év múlva a felmelegedési folyamat már szinte visszafordíthatatlan. Figyeljünk föl arra, hogy rövid időn belül, 2007 novemberében már arról szólnak a közvetítések, hogy ha már most abbahagynánk a járművek használatát és emellett egyéb intézkedések is megtörténnének, a felmelegedési folyamat már ebben az esetben sem lenne megállítható! A víz emelkedésének másik oka lehet a közeljövőben a Föld esetleges pólusváltása, melynek egyik következménye szintén a jelenlegi jéghegyek olvadása lesz. Nem kell különösebb számolás ahhoz, hogy 10 év múlva mennyi idősen leszünk kénytelenek szembenézni a tényekkel: A szárazföldön vízhiány van, miközben a tengerszint rohamosan emelkedik. A tengerparton élő népek lakóhelye sok helyen tengerszint alatt található, vagy minimálisan felette. Túlnyomóan ez jellemző egész Nyugat-Európára. Ezekről a területekről elinduló népvándorlás lehetséges célállomása a Kárpát-medence. Nézz a térképre! Egy emelkedő vízszintet sem észak, sem kelet, sem dél, sem nyugat Európában a Kárpátok óvó és védő ölelésén kívül nem tud feltartóztatni semmilyen természeti képződmény.

A világ tájain a termőföldek erősen lecsökkentek a benépesítések, a városok, az autópálya építkezések következtében. A Kárpát-medence területe a kiválónak minősített termőföld viszonylatában is kivételesnek mondható. A bolygón az összes megművelhető területet figyelembe véve, arányaiban itt található a legjobb minőségűnek értékelt termőföldek jelentős része. Következésképpen a Föld más területein szétszórva, csak minimálisan fordul elő olyan kiváló minőségű termőföld, mint itt nálunk, egy helyen minőségében és mennyiségében is egyaránt. Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének nyilatkozata szerint a Földön a termőföldek összességének 3%-a minősíthető kiválónak, vagy jónak. Ez a 3% magában foglalja a magyar termőföldek felét. Ezt a kivételes adottságot használták ki őseink és váltunk ezáltal mezőgazdasági országgá. Az elmúlt évszázadokban többször láttuk el Európát (a jelenlegi EU-t) élelemmel akkor, mikor ott az általunk megtermelt növény és szarvasmarha állomány hiányában éhínség lépett volna föl. Ma a szándékosan tönkretett mezőgazdaság miatt az éltető élelmiszerek helyett a külföldi silány minőségű árukat preferálják. Ide kerül be a nyugat iszonyatos mennyiségű romlott, élelmiszernek nem nevezhető, génmanipulált szemete. A magyar termelők drasztikus megszorítása miatt az éves termelés rohamosan csökken, ami újabb külföldi behozatalt jelent. A jó minőségű és egészséges magyar gabonát, gyümölcsöt és zöldségeket pedig külföldre, idegenek számára magasabb árért, a gazdák megélhetőségük biztosításáért eladják. Így a magyar lakosság és a magyar gyermekek számára marad a külföldi mérgekkel átitatott szemét.

Számunkra ma természetes, hogy ha a Kárpát-medencében eldobunk egy magot, az itt magától kikel és bármerre járunk, folyóvizet, iható friss forrásvizet szinte mindenfelé találunk. A gabonatermesztéshez és az állattartáshoz is elegendő és kiváló minőségű földterület áll a rendelkezésünkre. Elhagyva a Kárpátok vonulatát, a Föld más tájain ez közel sem ilyen nyilvánvaló és nincs is így. A legtöbb helyen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megélhetéshez szükséges gabona megteremjen és az ivóvíz rendelkezésre álljon. A Kárpát-medencében nem csak a termőföldek adnak kiváló és bőséges termést. Illetve adnának, ha a kormány a jelenlegi politikával nem fejlesztené azt vissza. Édesvizeink halállománya, az őshonos szürke marha és a mangalica húsa bőséges élelmet nyújtott-nyújt-nyújtana a teljes lakosság számára. Az utóbbiak génbankja biztosítja ma a külföld számára a gyenge külföldi tenyészetekkel szemben az életerős állományt. A magyar háztáji gazdálkodás, a rideg állattartás erőssé és védetté tette állatainkat. Népünk ennek a termelési módnak, az önellátásnak köszönheti, hogy a középkorban és a további évszázadokban a nyugati, polgáriasodott városokra jellemző, rendszeresen tomboló éhínség elkerülte. Jelenleg a madárinfluenza (mesterségesen létrehozott) vírusa alkalmas arra, hogy az állatok indokolatlan lemészárlásával a gazdákat csődbe juttassák, akik ezek után kénytelenek a fennmaradás érdekében az addig állattartást biztosító földjeiktől megválni. Ma a városi lakosságot vészjóslóan fenyegeti egy esetleges gazdasági válság esetén az éhínség. Az országban a vidéki gazdálkodást, a termelő gazdaságokat felszámolták. A gazdákat különböző fondorlattal kényszerítik földjeik eladására, idegen kezekre juttatásra. A megélhetést biztosító élelmiszertermelést és az ipart leépítették. Jellemzően az idegen kézben lévő bankok, bankárok, kereskedők, plázák, bevásárló központok és egyéb pénzintézetek zsebeit tömi a lakosság, nem gondolva arra, hogy ezzel elősegíti a megtermelt jövedelem drasztikus kiáramlását az országból.

A Habsburg uralom idején a magyar lakosság összefogása által kizárólag magyar származású és eredetű termékeket vásárolt. Ma szintén ez lehet fennmaradásunkhoz az egyik megoldás. A másik az idegen kézben lévő pénzintézetek uzsorakamat elleni összefogás lenne. Amíg a lakosság uzsorakamatra vesz föl hitelt és vásárol pl. Karácsonyra meggondolatlanul, addig a jelenlegi uralkodói elitet betonozza be jelenlegi székeikbe. Nem kellene hitelt felvenni egy olyan időszakban, mikor a lakosság szándékos eladósítása a cél. Az ország kifosztása után ma a lakosság magántulajdonának elvételét tűzték ki célul. Ezt könnyűszerrel megtehetik a munkahelyek elvesztése után a jelzálogosítások miatt. Fentiek mellett a hitelek visszafizetésének tömeges megtagadása jelentene előrelépést. Nem arról van szó, hogy fizetés nélkül jusson valaki lakáshoz. A helyzet az, hogy a felső elit valódi munka nélkül, a népesség kizsákmányolásával, őrületes összegű uzsorakamatok milliárdjai által jut ingyen, munka nélküli jövedelemhez.

Visszatérve a gazdálkodáshoz: Az őshonos és erős, ellenálló tönkölybúza szintén génbankként szolgál a világnak az egyéb, gyenge minőségű gabonák helyett.

A Kárpát-medence vízrendszerei és termőföldjei a világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-1,5 év alatt eltűnt! Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.

Magyarázat az elsivatagosodásra: A medencében lehulló csapadéknak a múltban elég ideje volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket locsolta megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása. Gondoljunk gyerekkorunkra, a Mezopotámiai gazdálkodásra tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia? A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés (fa- erdőkivágások). Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. És mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.

Fontos a génkezelt élelmiszerek behozatalának és termesztésének teljes tilalma. Azokon a területeken, ahol géntechnológiát alkalmaznak, a föld eredeti állapotát nehezebb visszaállítani (10 év), mintha egy lebetonozott területet kellene újra termővé tenni. Ezek a termékek hosszú távon fogyasztva, generációkon keresztül károsítják az egészséget, befolyásolják a hormon rendszert, az idegrendszert és a nemzőképességet. Az új generációk, azaz fiaink, unokáink nagy valószínűséggel torz képleteket hordoznak majd születésükkor. Ezt egyetlen szülő sem akarhatja!

Ténylegesen rajtunk múlik a folytatás! Komolyan kellene végre venni a tényadatokat és tenni valamit a fennmaradásért. Nem elegendő az eddigi rossz magyar szokás szerint legyinteni és mindent elintézni azzal, hogy ugyan, én egymagam mit tegyek, úgy sincs eredménye. Ennek az időnek vége kell, hogy legyen. A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Aki esetleg még nem hallotta megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!

Hagyományaink és szokásaink egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.

A honfoglalás szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek. Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére. Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. A magyar a legrégebbi európai génjelző. A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza. A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld minden tájára.

Xenofon írja: Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak.
Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta: Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik. Azaz szűzfoglalással, a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet! Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll! Árpád vezetésével a hazajövetel jelentősebb ütközetek nélkül történt, hiszen itt a visszatéréskor magyarul beszélő rokonokat találtak. A Tarih-i Üngürüsz szerint ” amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, hogy az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek. Anonymus megemlíti a székelyeket, akik Árpád elé mentek és csatlakoztak is hozzá. Anonymus és Kézai Simon visszaköltözésnek, Thuróczy János visszatérésnek, Székely István és Heltai Gáspár második bejövetelnek, a Képes Krónika, Ranzano és Bonfini nagy visszaköltözésről ír. A magyarok egy éppen akkor szétesett Európába érkeztek vissza. A Kárpát-medencében ezek után olyan szilárd jogállamot hoztunk létre, mely 1000 éven át a Szent Korona alá tartozó népek között viszonylagos békét és jogokkal biztosított együttélést teremtett.

Makó: Itt található Európa (kivéve Oroszo. területét) legnagyobb, hivatalosan bejelentett földgázmezője, melyet a beleegyezésünk nélkül, titokban a kanadaiaknak privatizáltak. A hivatalos becslés szerint a makói földgázmező 600 milliárd euró-t ér! Néhány % (12) bevételért odaadta a kormány a lehetőségét annak, hogy: a készletből az ország államadósságát könnyedén törleszthessük és a jólét néhány év alatt elérje az ausztriai színvonalat.

Ha nem idegen hatalmak érdekeit szolgálná a jelenlegi kormány, akkor nem lenne szükség semmilyen megszorító intézkedésre és akár 100 évig is könnyedén élvezhetnénk ennek a kincsnek a javait. Végre jólétben élhetnénk. Minden magyar számára biztosított lenne a megélhetés.

2007-ben bejelentették, hogy megtalálták a Makóhoz hasonló, sőt nagyobb hozamú gázmezőt, melyet szintén Kanadaiak termelnek majd ki. Az ország egyéb helyein található (legalább 3-4) hasonló nagyságú földgázmezőkről még mindig hallgatnak!

Erdély: A Kárpátok vonulatában rekord mennyiségű az un. aromás kőolaj, melyből gyógyszer is előállítható. Erről a kincsről sem számoltak még be, elhallgatják. A Duna delta torkolatában a közelmúltban nagy mennyiségű olaj és földgáz készletre derült fény.

Börzsöny: Itt található a Föld egyik legnagyobb és legjobb minőségű, ma is működő arany bányája, melyet 1992-ben szintén a kanadaiaknak privatizáltak. Ki adta oda vagyonunkat, kincsünket?! Kitől kértek erre engedélyt?!

Mátraderecske mellett a Lahócza hegy 250 millió tonna aranyércet rejt, melynek kitermelését a magas költségek miatt hagyták abba. A rendkívüli mennyiségű arany mellett itt található Európa legnagyobb réztartalmú ércelőfordulása is.

A Magyarság kifosztói

A magyar aranybányászat Erdélyt is beleértve évszázadokon keresztül a legjobb minőségű aranyat biztosította. Valóban “aranyat ér”, a középkorban értékmérőként használták. Európában a magyar királyság rendelkezett a legnagyobb jövedelemmel. Aranytermelésben a középkor idején Magyar-ország állt az első helyen. Az Árpád korban az arany “föveny” aranyként is előfordult, ami azt jelentette, hogy szinte bányászat nélkül, a felszínről lehetett kitermelni. Az itt található arany mennyisége a mai napig is meghatározó. A Habsburgok a XV. szd-ban rátették kezüket erre az aranykészletre, mely abban az időben a legnagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű arany volt. A világ ezüst termelésének 1/5-e hazánkból származott.

Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni és ezáltal Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadság harcát vérbe fojtva nyomorban hagyni. Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához felzárkózni!

Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-és kirabolt kincsek hatalmas készlete, továbbá a magyarság egyedülálló és kivételes tudásának kihasználása és annak kamatoztatása. És ez nem csak Ausztriára vonatkozik!

Lásd pl. Atilla királyunk több szekér elrabolt avar kincsét, aranyát, melyeket ma úgy mutogatnak a nyugati múzeumokban, mintha az örök időktől az ő tulajdonukban lenne és az ő kultúrájukból származna.

De nézzünk szét keleten is! Az orosz területeken feltárt szkíta halomsírokból tömegesen kerültek elő a finom munkával, a korhoz képest a legnagyobb tudással megművelt arany tárgyak, szobrok, ékszerek. A tuvai halomsírból előkerült több ezer arany tárgyat a század legnagyobb régészeti feltárásának tartják. A halomsír (kurgán) 800 m hosszú és 30-50 m magas. A lelet együttes egyértelműen igazolja a szkíta származást és a korhoz viszonyított magas fokú és páratlan műveltséget. A leletek jelentéstartalma a magyar hagyományokat jellemzi: több ezer aranyból készült ló, csodaszarvas, Turul szobor került elő. A szobrok és ékszerek mindegyikét a finom, gondos, nemes kidolgozás, az élettel teli mozgékonyság jellemzi, ellentétben más népek korabeli leleteivel, melyek képtelenek az életerőt tárgyaikban ábrázolni. A további ásatásokat a nagy mennyiségű kincs miatt fegyveresen őrzik. És ez szintén a mi örökségünk, melyről hallgatnak.

Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a bagdadi múzeum kifosztásáról. Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el. A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát. Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása. Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá. A bagdadi múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el és vitették el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit. Az iraki háború egyik valós célja ez volt. A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik. Legközelebbi rokonaink a kurdok. Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal. Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája. A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek, lázadóknak nevezi.

Erdély: Verespatakon az Unió 330.000 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezi. 1 km mélyen masszív uránium érc bányászható, melyet szintén titok övez. Az itt található aranyat nem szükséges hónapokig folyóvízben szitán átszűrni ahhoz, hogy néhány grammhoz hozzájussanak. Ezt a bányát ugyancsak kanadaiak termelnék ki. Feltehetjük a kérdést, milyen különleges képességekkel rendelkezik Kanada, hogy a Kárpát-medencében található földgázmezők és az aranybányák kitermelési joga pont az ő kezükbe került?

A program megsemmisít 5 hegyet, a középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 98 gazdaságot, 900 lakóépületet és 2150 ember kényszerül lakóhelyét elhagyni. A bányászat évi 13000 tonna cián felhasználásával jár, miközben elpusztít számos növény-és állatfajt. A kitermelés során cián, arzén, kadmium, vas, higany, nikkel vegyületek keletkeznek, melyek tárolóból való kikerülése ökológiai katasztrófájával fenyegeti Makót, Szegedet, Aradot, Tordát, Zentát, stb….

Nem véletlenül volt szükség az ország teljes és tudatos, előre kigondolt legyengítésére és szétszakítására Trianonnal. Az Uniónak Erdélyre (Romániára) elsősorban a magyar föld aranykészlete, olajtartaléka és az erdőségek miatt van szüksége. Ma már nyilvánosságra került a tény, hogy az I. vh. kirobbantásának tényleges oka a Kárpát-medence feldarabolása és az akkor még “nagy” Magyarország legyengítése volt. Hosszú előkészületek után megtörtént a magyarság szétszakítása. Célul már akkor is a magyar föld megszerzését tűzték ki. Trianonnal az országot “keresztre feszítették” későbbi terveik megvalósításához.

Nem véletlen az sem, hogy évek óta meg akarják kaparintani a Mecsekben a Zengő és a Tubes védett területeit. A kijelölt helyszíneken feltűnően intenzív az energiasugárzás, az energia csomópontok érzékelhetősége. A radarállomás az itt sűrűsödő energiák megszerzésére és felhasználására lett megtervezve. Ennek világuralmi, hadiipari alkalmazására az USA technikailag a Haarp fegyverekkel képes. A telepítésre szánt radart olyan területen akarják elhelyezni, ahol díszesen faragott építőkövek maradványai találhatóak. Az itt található energiák működése alapján egy Stonehedge jellegű felépítményre lehet asszociálni. Szt. István idején itt gyógyító központ működött. Számtalan középkori legenda őrzi a múlt emlékeit. A Földön élő bánáti bazsarózsa 90%-a itt található. A populációt próbálták áttelepíteni, de a kísérlet kudarcba fulladt, más területen nem marad fenn. Az országban már két helyen helyeztek el ilyen lokátort.

A Pilisben a Pilis-hegy szintén az egyik legjelentősebb szent helyünk, energetikai központunk. Tetején orosz katonai bázis volt, a hivatalos magyarázat szerint Budapest védelmére. Ma az üresen maradt földalatti bunkerben még mindig mérhető a nukleáris sugárzás. A telepítés kiválasztott helye és a környezetszennyezés itt sem a véletlennek köszönhető.
A Kárpát-medencében élő népcsoport tudását illetően is kivételes. A Kárpát-medence, ill. a történelmi Magyarország alakja félbevágott agy, mely jelképesen az itt lévő tudást jelzi és jelenti. A földi tudást figyelembe véve a legtehetségesebb emberek bizonyítottan azok, akik a magyarok génjeivel születnek. Genetikailag a világon először a magyarokon vizsgálták, hogy milyen adottságnak köszönhetően magaslanak ki tudásukkal, tehetségükkel más népek közül. Mindig innen kerültek és kerülnek ki ma is a legjobb képességű emberek.

Egész Európában és a bolygó szempontjából is egyedüli és kivételes helyzetben van a magyarság. Az itt található kedvező klíma és éghajlati viszonyok, az élethez szükséges ivóvíz, a termékeny talaj, a Kárpátok védettsége, az energiaforrások széles skálája (kőolaj, földgáz, geotermikus hőenergia), sehol, egyetlen országnak, egyetlen népcsoportnak sem adatott meg ilyen kivételes formában, összetételben és mennyiségben rajtunk kívül. Mondhatjuk, hogy világhatalom vagyunk az életet biztosító tiszta ivóvíz készletben, olajkészletben, földgázban, aranybányákban, drágakő bányákban (szintén titkolják, pl. smaragd, itt voltak a legértékesebb opál bányák egész Európában), gyógyvizekben. Gyógynövényeink olyan széles skálával rendelkeznek, melyet egyetlen más ország sem mondhat a magáénak. Nincs olyan betegség, melyre ne lenne gyógyszer a Kárpát-medencében. Nemzeti Parkjaink száma és szépsége is rendkívüli.

Őseink pontosan tudták, hogy népünknek miért pont ezt a területet választották élő-és lakóhelyéül. A jelenleginél jobban kellene megbecsülnünk azt a Szent helyet, melyért őseink vére értünk hullt és melynek gazdagsága -születésünk okán- a számunkra ma természetes. Ha eddig még nem tetted meg, mostantól értékeld más szemmel azt a területet, melyet szülőföldedként tisztelhetsz!

2. rész Betelepítés

Központi szerep: A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell. Vagyis mi jelentjük Európa közepét és nem Brüsszel. Nekünk nincs miért az ún. Európához fölzárkózni. A múlt és a jelenkori történelem azt bizonyítja, hogy mindig idegen népeknek volt és van szüksége erre a területre, az itt lévő tudásra és nem fordítva!

Az energiaközpont: A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben(Pólus) található a Föld szívcsakrája. A kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra (valóban szív formájú) továbbít és pumpál szét a Föld egész területére. Így tudja ezt minden ősi, magas kultúrával rendelkező nép is. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt.

(jól ismert Gertrudis királyné sorsa, aki a tiltás ellenére betette a lábát a tiltott területre. Az életével fizetett ezért.)

A dalai Láma 22 évvel ezelőtt kinyilatkozta, hogy a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.Brezsinszki nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta:

“Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak.”

Murád szultán kijelentette, hogy aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak. Vagyis, akié az energetikai központ, az a világ ura.

Bonfini, Galeotto és IV. Béla leírják, hogy Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe . A középkorban úgy emlegették Magyarországot, hogy itt a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagymennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.

A hazánkat örök idők óta jellemző gazdagság ma is fenn áll. A bőséget jelenleg nem mi, hanem egy megszálló, idegen csoport élvezi. 2006 tavaszán a médiában bejelentették, hogy Magyarország a Föld 25 leggazdagabb országa közé tartozik! Ezt a hatalmas mértékű jövedelmet mi nem az olaj kitermelésének búsás hasznából értük el. Ez az előkelő hely a magyarság kemény munkájának eredménye.

A hazánkra jellemző kedvező adottságok miatt nem véletlen, hogy a történelem során folyamatosan a Kárpát-medence volt mások számára a megszerzendő és vonzó földterület.

Nagy Sándor hódító hadjáratának célja valószínűleg a Kárpát-medence és ezen belül a Pilis elfoglalása volt. A Pilisben akarta felépíteni a Nap palotáját. Tudta, hogy a Kárpát-medence megszerzésével a világ legnagyobb uralkodójává válhat. Szerencsénkre nem ért célba, útközben meghalt.

A tatárok, a törökök, a Habsburgok, a németek, az oroszok mind ugyanezzel az irigységgel és sokszor gyűlölettel gondolkodtak és cselekedtek földünk megszerzése érdekében. És ez ma sincs másképp , a helyzet semmit nem változott.

Trianon átkaként megszüntették a királyságot, az ősi földeket a nemességtől elkobozták, majd államosították. A parasztság földön futóvá vált. Az egy kézbe került állami földeket ezt követően könnyű volt (az elaltatott és elvakított néptől) privatizálni, kiárulni.

Privatizálás:

A jelenlegi kiárusítással végleg ki akarják húzni lábunk alól a talajt, a magyar anyaföldet. Az idegenek folyamatosan megkaparintják földjeinket és minden fontos, központi intézményünk irányítását.
Ma a magyar föld megszerzése, kiárusítása idegen népek számára potom áron történik. Ami nem kerül a privatizáció kalapácsa alá, azt az idegen tulajdonban lévő bankok szerzik meg a föld jelzálog terhelésével.
Olyan helyzetet teremtenek, melyben minél többen kényszerülnek hitelfelvételre, majd a minél nagyobb munkanélküliség és elszegényedés miatt egyre többen kénytelenek megválni földjüktől és azt az idegenek kezébe átadni.
TOVÁBB >>>